Bejelentkezés

Okosabb játék, okosabb csecsemő?

Ugye Ön sem szeretné, ha gyermeke butább vagy alacsonyabb IQ-jú lenne, mint kortársai? Vagy esetleg a botfülűek szomorú sorsára jutna? Kezdje el a gyermekben szunnyadó Einsteint korán ébresztgetni, de nem mindegy, hogy teszi!
Az elmúlt három évben a csecsemőjáték gyártás az USA játékiparának legerősebb szegmensévé vált. A szülők abbéli hitükben, hogy ha minél több impulzus éri a gyermeket csecsemőkorban, hosszabb távon annál többet tanul, annál okosabb lesz - mindent megvásárolnak ? írja az ABCNews.

Vajon a szülők a vágyteljesítő gondolkozás csapdájába estek, vagy valóban léteznek sziklaszilárd bizonyítékok, amelyek alátámasztják a csecsemőknek ajánlott CD-k, videók, tanuló kártyák tömeges vásárlását?
A gyermekpszichológusok kutatásai nem támasztják alá, hogy három éves kor alatt a csecsemő CD-k, videók valóban növelnék a gyermek intelligenciáját, sőt egyes pszichológusok azt vallják, hogy ha a szülők gyermekeiket rendszeresen magukra hagyják az ?oktatási videók? társaságában, a csecsemő a felnőtt hiányától intellektuális hiányt szenved.
 

Mozart és a csecsemő IQ-ja

Az amerikai játékgyártók érdeklődése akkor fordult határozottan a csecsemő piaci szegmens felé, amikor egy 1993-as tanulmány (Rauscher, Shaw, and Ky) azt állította, hogy ?Mozart-hatás? létezik, azaz azok a gyerekek, akik korai éveikben rendszeresen hallgattak komolyzenét, azok IQ-ja felnőttkorban magasabb volt, mint azoké, akik nem hallgattak.
A tanulmány nagy népszerűségre tett szert az USA-ban, 1998-ban például Georgia állam akkori kormányzója klasszikus zenei CD-ket kezdett osztogatni az állam összes csecsemőjének. Hamarosan megjelentek a csecsemő-videók is, Vivaldi, Chopin és Bach dallamaival.
 

Az sem baj, ha popzenét hallgat a baba

Az elmúlt négy évben számos független tanulmány kérdőjelezte meg a ?Mozart-hatást?. A fejlődéspszichológusok között általánosan elterjedt meggyőzödés, hogy az agy leginkább a multiszenzoros stimulációval fejlődik, amely természetesen a zenét is magában foglalhatja, ám nincs kitüntetett szerepe a klasszikus zenének, hallgathat a gyerek pop, rock, vagy akár jazz zenét is, de lehet az a gyermek saját xilofon szerzeménye is.
A szakemberek szerint a több érzékszerv párhuzamos stimulálására a legjobb egy a gyermekkel aktívan foglalkozó felnőtt: hiszen ilyenkor a látásra, hallásra, tapintásra, szaglásra, vagy akár az ízlelésre is egyszerre nyílhat lehetősége.
 

Ha IQ-t nem is növel, de a gyerek figyelmét leköti

Nem tudni, hogy a játékgyártókhoz eljutott-e a Mozart-hatás megdöntése, az biztos, hogy az ellenteória üzleti céljaikkal nehezen összeegyeztethető, így nem csoda, hogy lépten-nyomon jelennek meg kiugró IQ-val vagy Beethoven-i zenei tehetséggel kecsegtető oktató-szórakoztató CD-k. A Genius Products
vállalat például olyan CD-t forgalmaz, amely ?a legjobb IQ építő: klasszikus hangokkal az intelluktális fejlődésért? címet viseli.
A gyerekért szinte minden áldozatra képes szülőket komoly intelluktális fejlődéssel kecsegteti a Baby Einstein cég is, amely legújabb videóját, a híres csillagásznak emléket állító Baby Galileo-t, a múlt hónapban adta ki. A cég, amely a Walt Disney leányvállalata, komoly zenei babyvideókkal kezdte tevékenységét.
A fordulatos történeteket követni egyelőre nem tudó gyermekek videóinak alapreceptje a következő: használj élénk színeket, valós állatokat, néhány egyszerű szót, és aláfestésként természetesen klasszikus zenét. És ha az IQ-t nem is biztosan növeli, a gyerekeket mindenesetre néhány percre lekötik a videók, sőt előfordul, hogy a szavakat is utánozni kezdik.
Az amerikai szülők évente 2,8 milliárd dollárt költenek 0-6 év közötti gyerekek agyfejlődését serkentő játékokra. Az óriási összeg elköltésében valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a szülők úgy érzik: nem engedhetik meg maguknak, hogy sikerorientált világunkban ne tegyenek kísérletet a gyermek jövőjének könnyítésére.
 
2003. szeptember ?1.

Kategória: