Hisztik és dackorszak

Ijesztő látvány az áruház padlóján a sikítva vergődő gyerek. Mellette a leizzadt szülő, ahogy igyekszik megoldani a nem épp vidám helyzetet. Ennél csak egy lehet ijesztőbb: ha a földön visító darab történetesen a Te gyereked.
Megoldások

A szakkönyv szerint: ?Ha az áruházban tör rá a gyerekre a hiszti, hagyd ott(!), menj távolabb, hogy ő ne lásson, de te azért ne téveszd szem elől! Így majd jól megijed(!) és rájön, nem érdemes toporzékolnia!?

Nagyon helytelen tanács, soha, sehol nem szabad magára hagyni a gyereked, akkor sem, ha te látod őt! Pedagógiailag és emberileg is a legrosszabb megoldás. Soha nem szabad a kisgyereknek azt éreznie, hogy a szülője otthagyhatja, elhagyhatja valahol. Ha már egyszer (akár játékból) otthagytad, miért ne fordulhatna elő ez többször is? A feszültséget, amiért ő hisztizett, ezzel inkább növeljük, és még egy jó adag félelmet is teszünk mellé.

Hisztizni márpedig kell néha!

Neked is lehetnek rosszabb, nyűgösebb napjaid, a gyerekednek miért ne lennének? Tanítsd meg arra, hogy a hisztériázással ugyan nem ér el semmit, de nyugodtan elmondhatja, miért van rossz kedve. Vagy ha mindenképp ordítani szeretne, menjen be a szobájába, és lehetőleg csendben tegye azt.

Olykor szüksége van a magányra, hogy egy kicsit lecsillapodjon és lehiggadjon - hiszen, ha nincs közönség, minek a hiszti? - ha nem megy önként és dalolva, emeld fel szelíden, és egy-két barátságos szó kíséretében vidd arrébb. Próbáld meg elkerülni, hogy a fejed lüktessen a dühtől - érezni fogják akkor is, ha nem mutatod. Ha több gyerek van, rendszeresíthettek egy hiszti-sarkot, ami lehet a gardrób, a fürdőszoba, vagy a mosókonyha, valami félreeső hely, ami nem félelmetes, de ajtóval zárható.

Ha a gyerek fáradt, vagy még túl kicsi, ne várd el tőle, hogy a moralizálásodat megértse, inkább fogalmazz határozottan, egyszerűen és egyértelműen. Az igazi okokat próbáld mondani, ne azt, hogy ?nagy fiú nem sír?, vagy ?mert mindenki ki fog nevetni?, vagy ?senki nem lesz így a barátod?. Ha majd megnő, részletesen elmagyarázhatod neki, miért nem jó ez a magatartás.

Varázsmondatok
? amelyek beválhatnak a hisztis aprónépnél (kéretik barátságos, de határozott módon előadni):

- Nyugodtan kiabálhatsz, ha úgy gondolod, de a játékot most semmiképp nem kaphatod meg.
- Nem baj, ha ordítasz, de kérlek kicsit csendesebben!
- Ha mindenképp hisztizni akarsz, megteheted, csak a szobádban folytasd, kérlek.
- Tudod, hogy ezzel semmit sem érsz el. Ha máskor inkább a kekszet/túró rudit kéred, szívesen megveszem neked, csak szólj időben. Holnap lenne időd/kedved eljönni velem a boltba?
- Én most itt megvárom, amíg befejezed! Aztán mehetünk tovább vásárolni- vagy a játszótérre.

Extrém esetekben, amikor már nagyon rosszul, kellemetlenül érzed magad te is a szituáció miatt, vagy nagyon nyűgös a gyerek, kapd fel nyugodtan, pörgesd, forgasd meg, vagy csiklandozd ki belőle a nyafogást. Fontos, hogy tereld el a figyelmét, mert ilyenkor teljesen befelé fordul, és nem azt érzékeli, ami valójában történik.

Az adu-ász

Bármit tesz (ordítás, hiszti, csapkodás), kérdezd meg tőle: ez jó, tudnád ezt még egy kicsit jobban? Ha üvölt, vezényelhetsz, mint egy karmester, vagy kérd meg, hogy hangosabban tegye. Akkor mérges lesz, te pedig azt mondod: tudsz te ennél mérgesebb is lenni? És így tovább, amíg nem kacag önfeledten.