Bejelentkezés

Készség és képesség

Hibaüzenet

Deprecated function: Array and string offset access syntax with curly braces is deprecated in include_once() (line 20 of /var/userdata/web/smartacademy.hu/website/www/yamahazeneiskola/includes/file.phar.inc).

A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során tudatos felidézés nélkül működik. (A készség szintjén működik például a számolási készség, az íráskészség vagy az olvasási készség stb.) Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai művelet elvégzéséhez (pl. szorzótábla) nem kell az ismeretet tudatosan felidézni, hanem az a tevékenység során automatikusan aktivizálódik.

A képesség fogalma magában foglalja az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét. A képesség mindig egy tevékenység eredményes műveléséhez szükséges tudás, valamint a személyiségjegyek együttese.
A képességek teljesítményben nyilvánulnak meg, tehát úgy tekinthetjük őket, mint a teljesítőképességet, vagyis: ?képes vagyok valamire?. Summázottan kimondhatjuk, hogy egy adott tevékenységhez szükséges képességeken a személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amely biztosítja a jó eredmények elérését.
A képességek - nemkülönben a készségek, jártasságok is - csak célra irányuló tevékenység eredményeként alakulnak ki, fejlődnek. A gyerekek akkor lesznek egyre jobb teljesítményre képesek, ha nevelőik egyre nagyobb követelmények elé állítják őket, és ezzel a feladathoz szükséges jegyeik magasabb szinten való kialakulását, fejlődését segítik elő.
Vizsgáljuk meg néhány képesség vagy készség gyermekkorban lehetséges fejlesztését.


A kisgyermekek zenei neveléséről

A tevékenység célja: a zene megszerettetése, befogadására való képességek megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása, a különböző zenei készségek, képességek fejlesztése.
A különböző zenei készségek, képességek a gyermek életében az egyik legkorábban, ha nem a legkorábban megmutatkozó, felismerhető affinitások. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás, és mint ilyen, már csecsemőkorban jelen van. A mozgás és a hangadás differenciálódása pedig egyre több zeneileg értelmezhető megnyilvánulásra teremt alkalmat.
Erre az óvoda minden más környezetnél alkalmasabb, hiszen a nap bármely szakában énekelhetünk, mondókázhatunk, mozoghatunk, táncolhatunk.
Nagyon fontos, főleg a kezdetek kezdetén, hogy elsősorban jól felkészült óvodapedagógusok nyújtsanak a gyermekeknek minél több zenei élményt. Olyan élményt, amely a játék, az érzelmek és hangulatok egyfajta kifejezési formája.
Ritmusérzék, dinamikai érzék, dallamérzék, hangszínérzék, belső hallás, intonációs készség, hangképzés, tonalitásérzék, zenei memória, zenei improvizációs készség, érzelmek és hangulatok kifejezése a zenében.
Ez a sok készség és képesség a fejlesztés folyamatában nem különül el élesen. Átfedik egymást. Nem is lehet csak egyik vagy másik képességet fejleszteni, mert bármilyen zenei tevékenységet folytatunk, automatikusan alakul az összes készség, képesség.


Kisgyermekek mozgásképességének fejlesztése

A testnevelésből ismert rendgyakorlatokat a tanulók erőiből eredő képességek befolyásolják. A ?rend?-hez szoktatás a több évig tartó oktató-nevelő munka része. A gimnasztikai gyakorlatok elemei alkalmazhatók mind előkészítő gyakorlatokként, mind az óra fő részében a terápiás célok megvalósítása érdekében is. Minden órán figyelmet kell fordítani a légzőgyakorlatokra, különös tekintettel a helyes légzéstechnika (mozgással összekötött) kialakítására, a vitálkapacitás növelésére.
Minden órának tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek a helyes testtartás kialakítását célozzák, ugyanis minden fogyatékos gyermek szomatikus állapota veszélyeztetett a törzs statikájának és dinamikájának megbomlása miatt.
A feladatok végrehajtását, a gyakorlatok kivitelezését szüntelenül ellenőrizni és korrigálni kell, ugyanis csak a tudatos korrekció, a pontos izommunkával kivitelezett mozgás a megengedett, csak az lehet eredményes.
A zene alkalmazása fejleszti a mozgáskoordinációt, hangulati és érzelmi úton fokozza a feladatvégzés motivációját, nyugtató hatása is jelentős.
Az úszás a terápiás fejlesztés kiegészítő eszköze.
A pszichomotoros funkciók fejlesztésére (melyek az észlelési, a tér-tájékozódási, mozgásszervezési, koordinációs, egyensúlyozási készségek és képességek növelését célozzák) irányuló gyakorlatokkal foglalkozhatunk az órák bevezető vagy befejező részében is, de alkothatják az óra fő részét is, mint terápiás célkitűzések.
Az órák külön követelménye a játék, a játékosság, melynek szintén kiemelkedő terápiás célja van, ugyanis a játék alkalmas a tanult mozgások alkalmazására, a koordináció, az egyensúlyérzék, a mozgástudat, a mozgásszervezés, a téri orientáció, a szabálytudat, a mozgásos önfegyelem, a szocializáció, alkalmazkodás a társakhoz feladathelyzetben, az általános mozgáskészség, a fizikai képességek fejlesztésére.


A beszédhibás vagy beszédgyenge gyerekek fejlesztése: a logopédia

A beszédhibás vagy beszédgyenge gyermeknek az olvasás, az írás, a fogalmazás és minden tantárgy tanulása nagyobb nehézséget jelent. Ezért kiemelten fontos a nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek beszédfejlődésében mutatkozó zavarok minél korábbi felismerése és kezelése. A beszédjavító munka logopédiai környezetben folyik, amelyekben általában logopédusi végzettséggel is rendelkező gyógypedagógiai tanárok dolgoznak.
Korábban az óvodáskorú és kisiskolás gyermekek beszédhiba-javításának ellátása volt a feladat. Ez az utóbbi évek során kibővült a részképesség-zavarral küszködő gyermekek (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) megsegítésével.
Alapvető cél olyan értelmi és személyiség-tulajdonságok kialakítása, amely nemcsak az ismeretek eredményes elsajátítását teszi lehetővé, hanem a különböző élethelyzetekben az egész személyiség jellemzőiként nyilvánulnak meg (pl. kitartás a cselekvésben, rugalmasság a gondolkodásban stb.)
A fejlesztés áthatja az egész nevelő-oktató munkát, emellett különböző szervezeti keretek között folyik a személyiségformálás. Ennek érdekében a következő feladatokat kell ellátni: megismerni a gyermek személyiségjegyeit, felkutatni a részképességek elmaradásának okait (pszichikus vagy egyéb tényezők), felmérni a gyermek testi, érzelmi, értelmi képességeit, kidolgozni a fejlesztési tervet, meghatározni a tevékenységi formákat, kiválasztani a megfelelő eszközöket, játékokat, feladatgyűjteményeket és motiválni a gyermeket.

Kategória: